Lakossági tájékoztató a kutak bejelentéséről

Lakossági tájékoztató a kutak bejelentéséről 

a kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási, létesítési és megszüntetési jegyzői engedélyezési eljárásáról

Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2021. január 1-i hatálybalépéssel módosított 29. § (7) bekezdése alapján: „Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

• a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
• nem gazdasági célú vízigény.

(Az említettektől eltérő egyéb vízilétesítmények engedélyezését az illetékes katasztrófavédelmi Igazgatóság végzi. Ez vonatkozik a médiában gyakran említett mezőgazdasági öntözési célú kútra is, amely kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló terület mezőgazdasági vízszolgáltatását biztosítja.)

Meglévő kutakra vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt kell kérni?

Összességében, a jegyzői engedélyezés alá tartozó kutakra vonatkozóan megállapítható, hogy

1. 1992. február 15. napja után létesült minden kútra (ásott és fúrt kútra egyaránt) vízjogi létesítési engedélyt kellett volna kérni, és ennek következtében most fennmaradási engedély adható ki.

2. 1992. február 15. napja előtt létesült kutak esetében
   • arra az ásott kútra, amely a jogszabályok értelmében (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) jogszerűen létesült engedély nélkül, üzemeltetési engedélyt kell adni,
   • arra az ásott kútra, amelyre létesítésének időpontjában (mélységének és elhelyezkedésének függvényében) engedélyt kellett volna kérni, fennmaradási engedélyt kell adni,
   • minden fúrt kútra üzemeltetési engedélyt kell adni.

Az 1992. február 15. után vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítményekre - az ásott és fúrt kutakra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni, ez esetben ásott és fúrt kút esetében is a Kútr. 13.§-a szerinti szakember közreműködése. (Fennmaradási engedély kérelem esetében értelemszerűen nem történik kivitelezés, az engedélykérelemhez szükséges dokumentáció összeállítását a Kúrt. 13.§-a szerinti szakember végezheti, aki a jogalkotói szándék szerint lehet a 13.§ (2) szerinti kútfúró, a 13.§ (1) szerinti tervező, továbbá a 13.§ (3)-(6)-ban megjelölt végzettséggel rendelkező szakember (geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök, hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, vagy ezekkel egyenértékű végzettség). Az 1992. február 15. előtt jogszerűen létesült kútra üzemeltetési engedélyt kell kérni. Az üzemeltetési engedély kiadásakor a jelen állapotot kell vizsgálni, vagyis, hogy a kút megfelel-e a hatályos előírásoknak. Ásott kút esetében nem szükséges a Kútr. 13.§-a szerinti szakember közreműködése, fúrt kút esetében viszont igen.

(Csak akkor nem volt szükséges 1992. február 15. előtt vízjogi létesítési engedélyt /vagyis jogszerűen épült engedély nélkül/ kérni ásott kútra, ha 
  a) annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;
  b) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van;
  c) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.)

Meglévő kutakra mentesség a vízgazdálkodási bírság alól?

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezése szerint az építtető (tulajdonos) mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

Mit kell benyújtani a meglévő kutak üzemeltetési/fennmaradási engedélyezéséhez?

A jegyzői engedélyezési eljáráshoz benyújtandó:

Mellékletek:

- adatlap a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. sz. melléklet szerint
- 1 példány helyszínrajz
- több tulajdonos esetén meghatalmazás engedélyezés lefolytatására
- fényképfelvétel a kútról és környezetéről (csak üzemeltetési/fennmaradási engedély esetén)
- üzemeltetési és létesítési engedély esetén a kivitelezőnek, fennmaradási engedély esetén a szakembernek a felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. § -nak való megfelelés igazolása
- ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szol-gáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV:29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség – vizsgálat eredménye (csak üzemeltetési/fennmaradási engedély esetén)

Egyéb megjegyzések

• Az ásott kutak fennmaradásának engedélyezése témakörben szót kell ejteni arról a helytelen lakossági gyakorlatról, hogy sokan az ásott kútba vezetik a háztartási szennyvizet. Amennyiben a hatóság ezt észleli, a szennyezőanyag bevezetést haladéktalanul meg kell szüntetni és a felszín alatti víz szennyezésének észlelését követően a területileg illetékes vízvédelmi hatóság (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) értesítése szükséges.
• A tetőfelületekről származó csapadékvizek kútba vezetése szintén tilos; az ilyen bevezetést meg kell szüntetni.
• A saját célú ivóvízműből a közvetlen emberi fogyasztásra kerülő víz minőségének meg kell felelnie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti határértékeknek. 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét a kérelemhez csatolni kell. (Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Közegészségügyi Főosztály (telefon: 06-1-476-1220, kozegeszseg@oth.antsz.hu )

Vonatkozó jogszabályok:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdése, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet
• 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése
• Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. § a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. § (1) bekezdése, 9. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. § (2) bekezdése
• 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. § (4) bekezdése és 15. § (3) bekezdése
• A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. mellékletének 3. pontja
• Vgtv. 31. § (2) bekezdése és 31/A.§-a, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XIII. fejezetének 1. pontja
•  Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. § (5) bekezdése
• 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (13. § (2) bekezdése: (Kút kivitelezését - beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is - az végezheti, aki

a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és kút-kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot számára igazolja, valamint
b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik.)

2023. április 3.

kérelem talajvízkút üzemeltetési/fennmaradási engedélyezéséhez  >>letöltés<<

kérelem talajvízkút létesítési engedélyezéséhez  >>letöltés<<