Pilismarót
Fél évszázadosak lettünk. Sok ez vagy kevés? Ezt ki-ki döntse el maga!
Kedves ünnepre hívtuk a szülőket, a volt dolgozókat, a partnereinket, a falu népét. Előzetesen sokat szerveztünk, tanakodtunk és néztük az időjárást, hisz tudják: ha rendezvényünk volt, az utóbbi időben mindig esett.
Hajnalban a korán érkező gyerekekkel még virágokat kötöztünk, kaput díszítettünk, rendezgettük az udvart, aztán leszakadt az ég.
Lassan megjöttek az ünneplőbe öltözött gyerekek, megérkezett László Dorina, aki csodálatos fotókat készített mindenkiről. Kicsik, nagyok együtt töltötték a reggelt. Oly fantasztikus volt, ahogy segítették egymást és lassacskán mindenki ünnepi hangulatba került.
Érkeztek a vendégek, a gyerekek nagy csodálkozó szemekkel nézték, hogy vajon ki, kicsoda. Kaptak egy kis mosolyt, simogatást.
A köszöntés után Szikorszki Jani bácsi emlékezett és nagy szeretettel osztjuk meg a versét, nagyon megtisztelő, hogy gondolt ránk!
Hunyadi Balázs polgármester egy kis múlt idézést tartott, mesélt az 1947-ben megnyílt első, majd 1974-ben felavatott új óvodáról. Megköszönte a munkánkat, a hivatás szeretetünket. Egy kicsit mesélt a jövőről is, hisz a Magyar Falu Program keretében részlegesen megint újul valamit az óvoda és két vállalkozás támogatásából a nyári szünetben az óvoda udvar is felfrissülhet egy kicsit.
Ezt követően egy műsorral kedveskedtünk a vendégeknek. A nagycsoportosok egy játékfűzést készítettek és folyamatosan kapcsolódtak be a kisebbek, a végére fergetegesen táncoltunk a „Pozsonyi sétatéren”.
Az ünnepi műsor után Erős Gábor országgyűlési képviselőnk köszöntötte a gyerekeket és az egybegyűlteket. Ezt követően Hunyadi Balázzsal virágcsokorral köszöntötték Sáros Andrásné Juci nénit, aki az idén 70 éve kapta a diplomáját és Szathmári Sándorné, Ica nénit, óvodánk jelenlegi vezetőjét, aki 39 éve dolgozik óvodánkban és 10 éve vezeti is.
Az iskolások két verssel üdvözölték a vendégeket.
Jó volt kicsit visszaemlékezni a rég múlt időkre, hisz már én is 33 éve kerültem ide az óvodába.
Büszke vagyok a kollégákra, hogy mindig lehet rájuk számítani, büszke vagyok arra, hogy itt dolgozom és arra a sok eredményre, amit közösen értünk el, mert óvodában csak csapatként lehet működni. Nyilván a legfontosabb, hogy boldog gyerekek menjenek át az iskolába, akik tudnak szeretni. De büszkeséggel tölt el, hogy sok-sok évi munkánk eredményeként Örökös Zöld Óvoda lettünk, hogy mi vagyunk a Dunakanyarban az egyetlen óvoda, ahol hétfőnként a részképesség hiányos gyermekeknek, egyéni fejlesztése is történik és a szülőknek nem kell behordaniuk a gyerekeket Esztergomba, hogy katolikus és református hittanunk van, hogy gyöngyfűzésre, ovi focira, jógára járhatnak a gyerekek és ezt mind mi óvó nénik biztosítjuk nekik.
Büszke vagyok a Zöldike tanösvényünkre, amelyben egy mezítlábas ösvény is helyet kapott. Büszke vagyok, hogy az idén már 3 országos pályázaton is a legjobbak között voltunk. Büszke vagyok a szülői közösségünkre, hogy mindig megújulnak és ahol lehet segítenek nekünk. Büszke vagyok a gyerekekre, hogy mosolyukkal, kedvességükkel elbűvölik az embereket: legyen az a Basaharci idősek köszöntése, vagy Márton nap, vagy Advent, vagy idősek napja, vagy Március 15.-i falusi ünnepség.
Büszke vagyok az önkormányzatunkra, a Hivatalunkra, hisz ezekben a nehéz időkben is, amiben lehet, mindig segítenek. Hálásak vagyunk a pályázatokért, mert így több esélyünk van a fejlődésre és fejlesztésre. Büszke vagyok Pilismarót szervezeteire: az iskolára, hisz közös a felelősségünk, a könyvtárra, az erdészetre, a falusi gazdaságokra, akik vendégül látnak minket, a Pékségre, a Nyugdíjasokra, Basaharcra, Retro Ladyre, az Alapítványokra, az üzemekre, a vállalkozókra, a falu népére, akik ha kell mesekönyvet gyűjtenek nekünk, ha kell együtt göncölnek velünk a Földünkért. Még sokat kell fejlődnünk, de hiszek benne, hogy képesek is leszünk rá.
Egyszó, mint száz, köszönjük a segítséget mindenkinek.
Születésnap nincs torta nélkül, így mindenkinek jutott a finom édességből.
Gyermeknap lévén buborék fújókat, labdákat, fejlesztő játékokat kaptak még a gyerekek.
Az ünnepség végeztével valaki ebédelni és aludni tért, a felnőttek pedig tovább folytatták az emlékezést. Juci néni mesélt a régi időkről, majd megnézhették a mini kiállítást. A jeles alkalomra mindenki egy könyvjelzőt kapott ajándékba.
A programok nem értek véget, hisz még sok minden történik június 13.-ig a Mesevár Napunkig.
Köszönjük, hogy velünk ünnepelnek, köszönjük az anyagi támogatásokat is!
A napra emlékezve, minden egykori és jelenlegi óvodást köszöntve: Markó Éva