Katasztrófavédelmi tájékoztató szabadtéri tüzekről

A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat, vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 90 százalékát emberek okozzák. A katasztrófavédelmi szervek kiemelt feladatként kezelik a vegetáció-tüzek megelőzését. Kirendeltségünk folyamatosan ellenőrzi a kockázati helyszíneket, ezért szeretnénk felhívni az önkormányzatok figyelmét is, hogy a földterületeken ahol lehetséges csökkentsék az elszáradt növényi maradványok mennyiségét.
A területeket elsősorban kaszálással, szántással vagy tárcsázással kell karbantartani, ha ez nem lehetséges, akkor irányított égetéssel valósulhat meg tűzgyújtási tilalmi időszakon kívül.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2020-as változása magával vonta az irányított égetés szabályainak módosulását is. A szabályzat értelmében:

• 225. §(1) * Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
• (2) * Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a tűzoltóság állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.
• (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a terület éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
• (4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

Az irányított égetéshez természeti területen természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

• 21. § (1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges:
  a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához;
  b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.

Az égetést minden esetben 5 nappal a megkezdése előtt az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi területi szervnek be kell jelenteni írásban. Ebben szerepelnie kell kezdés illetve a végzés időpontjának, terjedelmének, és földrajzi koordinátával, vagy helyrajzi számmal megjelölt helyszínnek.

Az égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül és nem lehet 10 ha-nál nagyobb egybefüggő terület. A tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni az égetendő terület illetve a fasorok, facsoportok védelmére 6 méteres védősávot kell ugyanígy kialakítani. Az égetés csak úgy végezhető, hogy környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, például lábon álló gabonatábla mellett égetni tilos, és az égetéshez szükséges égésgyorsítókat tilos az égetés környezetében tárolni. A területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, parázslást, izzást meg kell szüntetni, nehogy további tüzet okozzon.

Az irányított égetésekhez segítséget lehet kérni a katasztrófavédelmi szervektől illetve az Önkéntes Tűzoltó Egyesületektől.

Köszönjük segítő együttműködésüket

Komlós Tamás c. tü őrnagy
mb. kirendeltségvezető