Biológiai Szúnyoggyérítés a Dunakanyarban 2025

Biológiai Szúnyoggyérítés a Dunakanyarban 2025
Összefoglaló

Bevezető: 2025.05.16-án A Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület szervezésében 13 dunakanyari település vett részt a konferencián, aminek a témája a Dunakanyar régió biológiai szúnyogirtásra való átállása. A konferencián képviseltette magát: Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Göd, Kismaros, Kisoroszi, Leányfalu, Nagymaros, Szentendre, Szigetmonostor, Szob, Verőce és Zebegény. Jelezték részvételi szándékukat, de nem tudtak eljönni: Pilismarót, Pócsmegyer, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Visegrád.

A konferencia a következő tartalmi blokkokkal került megrendezésre:

Dr. Kurucz Kornélia (Pécsi Tudományegyetem): Csípő szúnyogok elleni védekezés és annak lehetőségei
Batki László (Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület): Biológiai szúnyoggyérítés a Dunakanyarban projekt bemutatása
Kerekasztal beszélgetés a résztvevők között

Első előadás:
Dr. Kurucz Kornélia (Pécsi Tudományegyetem): Csípő szúnyogok elleni védekezés és annak lehetőségei

Miről volt szó?

Hogyan működnek a szúnyogok?
Biológiai áttekintés és tények ismertetése. Csak a nőstény szúnyogok csípnek, éjszaka a legaktívabbak, szaporodásukhoz vízre van szükség, nem az összes szúnyog faj csíp. Az invazív, veszélyes szúnyogok kizárólag városias környezetben tenyésznek és a tenyészhely közelében maradnak.
Miért szükséges védekezni ellenük?
Kellemetlen a csípésük, veszélyes betegségeket terjesztenek: Nyugat-Nílusi láz vírusa, Dengue láz, Chikungunya vírus.
Védekezési lehetőségek és megfelelő alkalmazásuk
Integrált védekezés: Több védekezési módszer együttes használata. Legfontosabb és leghatékonyabb a megelőzés. A biológiai módszer is kellően hatékony és szelektív, csak a szúnyogokra hat. Kémiai módszer a legkevésbé hatékony és káros a környezetre veszélyes a lakosokra.
Hosszú távú megoldások:
Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az integrált módszerre. Itthon a kémiai gyérítés van 95%-ban. Szúnyogoknál kialakult a rezisztencia a szerre. Hosszú távon, nemcsak hogy nem hatékony, hanem veszélyes is. Valós járványveszélyben nem lehet majd mit bevetni.

Összegzés: fő feladat a lakosság edukációja és az otthoni tenyészhelyek felszámolása. Ha kevesebb a tenyészhely nem szükséges a kémiai kezelés sem.

Második előadás:
Batki László (Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület elnök) Biológiai szúnyoggyérítés a Dunakanyarban projekt bemutatása.

Miről volt szó?

Eddigi eredmények:
18 dunakanyari település összefogása, közös szándéknyilatkozat a biológiai gyérítés bevezetésére.
Közös siker:
Katasztrófavédelem támogatja a biológiai gyérítést, 2024-ben megtörtént az első biológiai gyérítés a Dunakanyar régióban.
Tapasztalatok:
Lakosság nincs edukálva, lakosság nem akarja, hogy lefújják őket a kémiai szerrel és nem akarja, hogy csípjék a szúnyogok.
További teendők:
Ártalomcsökkentés. szúnyog tenyészhelyek felszámolása, kémiai gyérítés kockázatainak csökkentése, kémiai irtások számának csökkentése.
Legfontosabb feladat:
Lakosság edukálása, kémiai gyérítések útvonalának lekérése a katasztrófavédelemtől, kémiai gyérítések utólagos GPS nyomvonalának lekérése a katasztrófavédelemtől.

Összegzés: fő feladat a lakosság edukációja és az otthoni tenyész elyek felszámolása. Lakosság óvása a kémiai szertől, lakosokat megfelelően kell tájékoztatni, hogy meg tudják tenni az óvintézkedéseket.

Összefoglalás: közös edukációs kampány létrehozása és kommunikálása, melynek fő feladata az ártalomcsökkentés.

Link az előadásokról: Biológiai szúnyoggyérítés a Dunakanyarban 2025.

DUNAKANYAR KÖRNYEZETVÉDELMI EGYESÜLET