Pilismarót
Pilismarót Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltakra, a közterületek tisztán tartásának, és a közterület használatának a rendjét az alábbiak szerint szabályozza.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja, hogy
a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;
b) megállapítsa a közterület használatának feltételeit, a közterület-használati díj mértékét és a fizetésének módját.
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed Pilismarót Község közigazgatási területén
a) az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott kül- és belterületi földrészletre, építményre (pl.: út, járda, tér, közpark), valamint olyan az önkormányzat tulajdonában nem álló kül- és belterületi földrészletre, melyet közhasználatra a terület tulajdonosa átadott az önkormányzatnak.
b) mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik (amelyek) a közterületet igénybe veszik, használják.
(2) Értelmező rendelkezések
a) Zöldterület: minden olyan közterületi földrészlet, amelyet döntő mértékben növényzet borít, függetlenül attól, hogy annak gondozása önkormányzati vagy más szerv, illetve a lakosság részéről történik.
b Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztán tartása.
c) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
II. fejezet
A közterület használata és a közterület-használati engedély
3. §
(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetésszerű használat mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(2) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
(3) Az eltérő használat során a közterületen elhelyezett szerkezetek, tárgyak anyagának, formájának összhangban kell lennie a környezetben lévő létesítményekkel. Jó karbantartásukról a használó folyamatosan köteles gondoskodni.
(4) Közterületen nem tárolható:
a.) 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó súlyú autóbusz, tehergépkocsi,
b.) mezőgazdasági vontató,
c.) lassújármű,
d.) járműszerelvény,
e.) nehéz pótkocsi,
f.) lakókocsi,
g.) munkagép – (együttesen jármű)
h.) könnyű pótkocsi (melynek összsúlya nem haladja meg a 750 kg-ot)
i.) 48 órát meghaladóan üzemképtelen jármű.
(5) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni az alábbi esetekben
a.) közterületbe 10 cm-re vagy ennél mélyebben benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez;
b.) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra, vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez;
c.) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, mozgó árusítóhely létesítéséhez, továbbá mozgóárusításhoz;
d.) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
e.) szobor, emlékmű, díszkút, medence és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) elhelyezéséhez;
f.) távbeszélő fülke, levélszekrény, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez;
g.) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, munkaterület körülhatárolása stb.), valamint építőanyag tárolásához és törmelékek elhelyezéséhez;
h.) alkalmi és mozgó árusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez;
i.) film, televízió, videó és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát akadályozza;
j.) kiállítás, vásár, sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez;
k.) a tüzelőanyag 24 órát meghaladó közterületen való tárolásához;
l.) közlekedésben való részvétel feltételével nem rendelkező üzemképtelen jármű tárolásához (maximum 48 órára);
m.) közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (vendéglátó-ipari előkert).
(7) Nem kell közterület-használati engedély, de a használatot írásban a polgármester részére be kell jelenteni (bejelentési kötelezettség):
a.) úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
b.) közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek előre tervezett munkálataihoz;
c.) magántulajdonú ingatlan előtti közterületi rész rendezéséhez, parkosításához;
d.) a tüzelőanyag 24 órát meg nem haladó közterületen való tárolásához.
(8) Nem adható ki közterület-használati engedély:
a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve tűzijáték – gyakorlására, erotikus termékek bemutatására és értékesítésére,
b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére,
c) sátorgarázs létesítésére.
A közterület-használat időtartama és a közterület-használat iránti engedély kérelmezése
4. §
(1) Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A közterület-használat iránti kérelmet 15 nappal a kívánt tevékenység folytatása előtt személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A közterület-használati engedély csak meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható.
(2) Közterület-használati engedély iránti kérelmet a rendelet 1. számú mellékletét képező formanyomtatványon írásban lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalba a közterület-használat céljának és időtartamának megjelölésével. A formanyomtatványok átvehetők a Polgármesteri Hivatalban.
(3) Elektronikus ügyintézés a közterület használati engedély kiadásával kapcsolatos eljárásban nem gyakorolható.
(4) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos, az engedélyt a kivitelezőnek kell megkérnie.
(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, illetve szakhatósági engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyek) beszerzését.
(6) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a.) kérelmező nevét, állandó lakóhelyét (vagy tartózkodási helyét), cég, intézmény esetén annak pontos megnevezését, székhelyének és telephelyének címét;
b.) a közterület-használat célját és időtartamát vagy a feltétel megjelölését, aminek bekövetkeztéig a közterületet használni kívánja;
c.) a közterület-használat helyét (út, utca, tér megnevezésével, illetve a házszám feltüntetésével), pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését;
d.) közterület-használat tárgyának rajzát (műszaki rajzát), fotóját, hirdetőtábla esetén annak szövegét, színét, anyagát, valamint a tárgy elhelyezésének módját;
e.) közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát:
- építési, létesítési engedély,
- fennmaradási engedélyhez kötött épület, építmény, hirdető-berendezés vagy bármilyen más létesítmény elhelyezése céljából szükséges érvényes építési, létesítési, fennmaradási engedélyt, valamint a szükséges szakhatósági hozzájárulásokat;
- minden esetben szükséges a közterület tulajdonosának, kezelőjének – amennyiben a kettő különböző úgy mindkettőnek – a hozzájárulása.
5. §
(1) A közterület-használati engedély kiadása iránti eljárásban átruházott hatáskörben első fokon a polgármester jár el. Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A közút és a járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes közút kezelője, és amennyiben az teljes útlezárásra, forgalomelterelésre vonatkozik a rendőrség hozzájárulása szükséges.
(3) Közterületen folytatni kívánt élelmiszer-kereskedelmi, vendéglátó ipari tevékenység esetén a közterület-használati engedély megadásához közegészségügyi hozzájárulás (ÁNTSZ) szükséges.
(4) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a helyi építésügyi szabályokat, a rendezési terv, faluképi követelményeket, műemlékvédelmi, helyi értékvédelmi, köztisztasági előírásokat, továbbá az érintett szakhatóságok véleményezésében foglalt egyéb előírásokat, követelményeket.
(3) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni:
a.) a kérelmezőnek,
b.) az eljárásban érintett hatóságoknak,
c.) az érintett közterület fenntartójának.
(4) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személy felhívására felmutatni. Díjfizetési kötelezettséget előíró engedély esetén az engedély a díj befizetését igazoló szelvénnyel együtt érvényes.
A közterület-használati engedély érvényének megszűnése
6. §
(1) A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével;
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével;
c) a közterület-használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással;
d) az engedélyben vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással;
e) a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényének megszűnésével vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságának elvesztésével vagy amennyiben tevékenységét huzamosabb ideig nem gyakorolja;
f) a jogosult halálával vagy jogi személy érvénye annak jogutód nélküli megszűnésével;
g) ha a jogosult bejelenti, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy.
(2) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – 3 napon belül helyreállítani.
(3) A közterület tulajdonosa az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegéből függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.
A közterület-használati díj
7. §
A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni.
A díjfizetési kötelezettség megállapításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni, értelemszerűen alkalmazva jelen rendelet 2. számú mellékletét:
a.) épület, építmény által elfoglalt közterület esetén a létesítmény alapterülete és a használatához szükséges (csatlakozó) földrészletek (pl. bevezető útszakasz, járda, parkolóhely, előkert stb.) együttes területét;
b.) vendéglátó árusító hely (pl.:pult, stand) felállításánál azok alapterületét, valamint a használatukhoz szükséges egyéb területek együttes területét;
c.) mozgó árusítás esetén az árusítást végző jármű/járművek által elfoglalt területet;
d.)közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése esetén a közterületre merőleges vetületének méretét;
e.) önálló tartószerkezettel rendelkező fix, illetve mobil hirdető-berendezés, fényreklám, figyelmeztető, tájékoztató, megállító, cég-, illetve címtábla, kirakatszekrény elhelyezése esetén a ténylegesen elfoglalt közterület nagyságát;
f.) minden egyéb esetben a ténylegesen használt közterület nagyságát úgy, hogy a használt közterület nagyságának megállapításánál minden megkezdett m2 egész m2-nek számít.
Ha az engedélyes – megváltozott körülményre tekintettel – az engedélyben megjelölt terület mértékétől eltérő (nagyobb vagy kisebb) területet kíván használni, úgy azt köteles az önkormányzatnak előre, az engedélytől eltérő mértékű közterület-használat megkezdése előtt legalább 15 nappal bejelenteni és az engedély módosítását kérni.
Az engedély módosítására vonatkozó szabályok megegyeznek az engedélyezés szabályaival.
A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedély lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetve meghatározott időszakra szüneteltethető.
A közterület használati engedély kiadása esetén a díjat a közterület használó a helyfoglalás megkezdése előtt, ettől hosszabb idejű helyfoglalás esetén, pedig minden hónap 5. napjáig előre kell kiegyenlíteni.
A közterület-használati díjat Pilismarót Község Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára csekken vagy banki átutalással lehet megfizetni.
Fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása
8. §
(1) Attól az engedélyestől, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni.
(2) Az engedély megvonása előtt az engedélyest fel kell szólítani tartozása 8 napon belüli rendezésére.
(3) Az engedély megvonását követően fel kell szólítani a közterület használóját az eredeti állapot visszaállítására, a közterületen álló épület, építmény, berendezés lebontására, a közterületre kitett tárgy, illetve tárgyak eltávolítására. Amennyiben a közterület használója a felszólításnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget vagy tartózkodási helye, telephelye, személye ismeretlen, úgy a közterület kezelője a közterület használója költségére és veszélyére – annak díjfizetési kötelezettsége fenntartásával – intézkedik az adott közterület eredeti állapotának visszaállításáról, a közterületen található valamennyi építmény és egyéb tárgy eltávolításáról.
(4) Amennyiben a közterület rendezésével kapcsolatos munkálatok a közterület kezelőjére hárulnak, úgy a közterület használóját tájékoztatni kell a rendezés napjáról és módjáról.
(5) Azon engedélyes, akinek a közterület-használati engedélye díjfizetési kötelezettsége elmulasztása miatt lett visszavonva mindaddig, amíg kamatokkal növelt összegű hátralékát nem rendezi, közterület-használati engedélyt nem kaphat. Ugyanezen szankció alkalmazható abban az esetben is, ha a közterület használója a díjfizetési kötelezettségét nem megfelelően (nem megfelelő összegben és határidővel) teljesíti.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
9. §
(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a.) önkormányzat által szervezett és támogatott sport, kulturális programok, jótékonysági célokat szolgáló rendezvények tartása esetén,
b.) önkormányzat által elrendelt műemléki, faluképi, helyi védettségű épületek felújításával kapcsolatos munkálatok végzése céljából,
c.) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen.
(2) Helyi önkormányzati érdeket szolgáló közterület-használat esetén, illetve az Önkormányzat vagy valamelyik intézménye által igénybe vett közterület-használatért nem kell közterület-használati díjat fizetni.
A jogellenes közterület-használat következményei
10. §
(1) Aki a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. A jogosulatlan közterület-használó a helyreállításra vonatkozó felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, akkor a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a jogosulatlan közterület-használó költségére elvégeztetheti.
(2) A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíttatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
11. §
(1) E rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen járműnek minősül:
a.) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű (forgalomból kivont),
b.) a baleset folytán megsérült, de a helyszínről el nem szállított, elhagyott jármű,
c.) az a jármű, amely műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan.
(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható.
(3) A közterületen tárolt üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzembentartónak vagy a tulajdonosnak (továbbiakban: üzembentartó) kell megkérni.
(4) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély legfeljebb 48 órára adható.
(5) Az üzembentartó (tulajdonos) a közterületen tárolt üzemképtelen járművet köteles saját költségén a közterületről 48 órán belül elszállítani.
(6) Ha az üzembentartó (tulajdonos) a közterületen tárolt üzemképtelen járművét erre irányuló felszólítás ellenére sem szállítja el, illetve az üzembentartó kiléte, vagy tartózkodási helye nem állapítható meg, továbbá ha a jármű természetvédelmi- vagy kiemelt területen található, a Polgármesteri Hivatal az üzembentartó terhére az üzemképtelen járművet a közterületről elszállíttatja.
(7) Az elszállítás megkezdéséről és annak befejezéséről is fényképfelvételt kell készíteni.
III. fejezet
A közterületek tisztán tartása
12. §
(1) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok előtti közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.
(2) Közterülettel határos, nem önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében a tulajdonos, másnak a használatában lévő ingatlan esetében, pedig a bérlő illetőleg a használó köteles gondoskodni:
a) az ingatlan előtti járda, járda hiányában az ingatlan mentén két méter széles területsáv rendszeres sepréséről, szükség szerinti locsolásáról vagy lemosásáról, télen hótól, jégtől való megtisztításáról, síkos járdafelületek síktalanításáról,
b) ha az ingatlan előtt zöldterület is van az úttestig, akkor a zöldterület rendszeres, heti egy alkalommal történő gondozásáról, kaszálásáról, tisztán tartásáról, lehullott falevelek összesepréséről, szemét és gyommentesítéséről (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre),
c) járdaszakasz melletti közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan elfolyását akadályozó anyagok ás más hulladékok eltávolításáról,
d) járműbehajtó átereszeinek karbantartásáról és rendszeres tisztán tartásáról,
e) az ingatlanról a járdára, gyalogjáróra, közútra, közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.
(3) Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusító helyek használói, üzemeletetői az ingatlan előtti járdaszakaszt, ha a járda mellett zöldterület is van az úttestig, akkor a teljes területet kötelesek tisztán tartani. A közterületen a vendégeik, vásárlóik által okozott szennyeződések megszüntetéséről naponta kötelesek gondoskodni, tekintet nélkül arra, hogy a szemét az üzleti tevékenységből származik-e. A kereskedelmi- és vendéglátó ipari egységek, elárusító helyek előtt hulladékgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az üzemeltető feladata. E feladat kiterjed a hóeltakarítással és síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatok ellátására is.
(4) Ha szükséges az ingatlan tulajdonosa, illetve használója az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát naponta többször is köteles felhinteni.
(5) A felhintésre bomló illetve szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről és a maradvány eltakarításáról az ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartására kötelezettnek kell gondoskodni.
(6) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztán tartásra kötelezetteknek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(7) Gondozatlan járdaterület tisztán tartását, hótól, jégtől való megtisztítását, síkosság esetén felszórását, vagy a járda mellett növő fű kaszálását, járdára nyúló fák, bokrok nyesését a Polgármesteri Hivatal a kötelezettek költségére elrendelheti.
13. §.
(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
- a gyalogos közlekedési útvonalon,
- az útkereszteződésben,
- az úttorkolatban,
- a kapubejárat előtt, annak szélességében,
- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,
- a közüzemi, szolgálati felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.
14. §.
(1) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
(2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, csapadékvíz-elvezető rendszerbe, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosai gondoskodnak.
(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni nem szabad. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni nem szabad.
15. §.
(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti közterületen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Az építési, bontási, felújítási és karbantartási munkákat úgy kell elvégezni, hogy a közterületen por és egyéb szennyeződés ne keletkezzék. A porképző anyagok locsolásáról, illetve a szemét, darabos hulladék eltávolításáról a kivitelezőnek gondoskodnia kell.
(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.
(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
(6) Közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni nem szabad. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani, ártalom-mentes elhelyezéséről gondoskodni.
16. §.
(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a közterület ne szennyeződjék, por vagy bűz ne keletkezzék. Könnyen hulló (csepegő) anyag (homok, kavics, salak, szalma, törek, pelyva, trágya, stb.) csak olyan járművön szállítható, amely a közút szennyeződését kizárja. Ha szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármely anyag szállításánál, fel- vagy lerakásánál közterület szennyeződik, a szennyeződést okozója köteles gondoskodni a fel- vagy lerakás elvégzése után közterület azonnali megtisztításáról (felseprés, darabos hulladékok összegyűjtése és elszállítása).
(3) Nehéz járművekkel, munkagépekkel, fogatokkal kiépítetlen földútról, kiépített belterületi útszakaszra ráhajtani csak a járművek, munkagépek sártól, hótól és egyéb szennyező anyagtól való megtisztítása után szabad.
17. §.
(1) A község közterületén tilos járművet mosni, a jármű olajcseréjét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.
(2) A zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani nem szabad.
18. §
(1) Plakátokat, óriásplakátokat, transzparenseket és egyéb hirdetményeket az e célból létesített hirdető berendezéseken kell elhelyezni.
(2) Választási és egyéb jellegű hirdetményeket tilos elhelyezni:
a.) műemléki, műemlék jellegű, faluképi jelentőségű épületeken;
b.) köztéri szobrokon, térplasztikákon, illetve azok talpazatán;
c.) állami vagy önkormányzati hatósági feladatokat ellátó szerv elhelyezését szolgáló épületeken, illetve az ahhoz tartozó kerítésen;
d.) az ingatlanon álló felülépítmények falain, illetve annak kerítésén;
e.) közterületeken fákra (sövényekre);
f.) sablon felhasználásával vagy egyéb módon járdára, utcára felfestve.
(3) A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, hirdetményeket, plakátokat kihelyezni nem szabad. Az ilyen jellegű feliratokat, hirdetményeket, plakátokat a kihelyező 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
(4) Közterületi hirdetőtáblákat pártok közösen is készíthetnek, illetve használhatnak hirdetmények elhelyezésére.
(5) Hirdető berendezésen, épületen (kapun, ablakon stb.) lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
19. §.
(1) A sportolás céljára szolgáló területek, a kiránduló- és táborozó helyek, valamint a közönség számára nyitva álló helyiségek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot nem szabad kiönteni, elszórni vagy eldobni. Az említett helyeken keletkezett szemetet, hulladékot az erre kijelölt szemétgyűjtő tartályokba kell dobni.
(2) Közterületen szemetet, hulladékot csak az arra célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. A közterületen elhelyezett szeméttárolókba háztartási hulladékot nem szabad elhelyezni.
(3) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(4) A közterületeken elhelyezett kézi papír- és hulladékgyűjtő tartályok beszerzéséről, kihelyezéséről, kiürítéséről, tisztán- és karbantartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
(5) Közterületen folyó szórakoztató, sport, stb. rendezvények időtartama alatt a rendezvény szervezője köteles a várható látogatottságnak (forgalomnak) megfelelő befogadóképességű illemhely biztosításáról (üzemeltetéséről), szükség szerint az igénybevett terület fertőtlenítéséről gondoskodni.
(6) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.
(7) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul az esztergomi gyepmester közreműködésével dögtemetőbe szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.
20. §.
(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépeket, járműveket közterületen tárolni nem lehet.
(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.
Közterületen való italozás tilalma
21. §
(1) Tilos a szeszesital fogyasztás
a) a község közterületein, különösen az élelmiszereket, italokat, élvezeti és közszükségleti cikkeket árusító üzletek, továbbá munkahelyek előtt és környékén;
b) a közönség számára nyitva álló létesítményekben, illetve az ahhoz tartozó egyéb helyeken (pl. melléképület, udvar), ahol a szeszesital értékesítése nem engedélyezett;
(2) A szeszesital fogyasztási tilalom nem terjed ki
a) közvetlenül közterületre kiszolgáló vendéglátó egységek által kialakított (kijelölt) fogyasztótérre,
b) alkalmi rendezvényekre (pl. majális, falunap),
c) esetenként engedélyezett árusító helyek környékére.
IV. fejezet
Szabálysértési rendelkezések
22. §
(1) Szabálysértést követ el – amennyiben a cselekmény más magasabb szintű jogszabály alapján büntetőjogi, vagy szabálysértési elbírálás alá nem esik – és 30.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki
a.) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztán tartásáról (sepréséről, hó eltakarításáról, síkosságmentesítéséről) nem gondoskodik,
b.) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,
c.) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlana előtti zöldterület kaszálásáról, a lehullott falevelek összesepréséről nem gondoskodik,
d.) az ingatlanról a járdára, gyalogjáróra, közútra, közterületre kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik,
e.) beépítetlen telekingatlana tisztán tartásáról és gyommentesítéséről nem gondoskodik,
f.) a járdáról letakarított jeget, havat a gyalogos vagy a gépjármű forgalmat akadályozó módon helyez el,
g.) a csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet vezet bele vagy eldugulásra, rongálódásra alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) beleszór, beleönt vagy beleseper,
h.) járművet közterületen mos, jármű olajcseréjét vagy más olyan tevékenységet végez, amely szennyeződést okoz,
i.) zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol,
j.) választási és egyéb hirdetményeket tiltott helyen helyez el,
k.) közterületen elhelyezett szeméttárolóba háztartási hulladékot helyez el,
l.) közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg,
m.)vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol,
n.) közterületen tiltott helyen szeszesitalt fogyaszt;
o.) üzemképtelen járművet közterület-használati engedély nélkül közterületen tárol.
(2) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét a „szabálysértésekről” szóló 1999. évi LXIX törvény 134. § (2) bekezdésében felsoroltak 3.000 Ft-tól 20.000-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatják.
V. fejezet
Záró rendelkezések
23. §
(1) Jelen rendelet 2009. május 1.-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő még el nem bírált közterület-használati engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület használatáról szóló 6/2005.(VI.28.)számú önk. rendelet.
(3) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
Pilismarót, 2009. március 31.
| Benkovics László polgármester |
Dr. Szabó Attila helyettesítő jegyző |
1. számú melléklet
Közterület használati díjak:
A közterület használat ÁFA nélküli díjának mértéke a következő:
- Közterületbe benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, cég és címtábla esetén
500 Ft/m2/hó.
- Egyedi hirdető berendezés és reklámtábla külön szerződés szerint.
- Vendéglátó árusító és egyéb építmény esetén 800 Ft/m2/hó.
- Vendéglátó, árusító egység előkertje esetén 400 Ft/m2/hó.
- Mutatványos tevékenység, vásár esetén 600 Ft/m2/nap.
- Alkalmi árusítás esetén 200 Ft/m2/nap.
- Körhinta jellegű eszközök, cirkuszi sátor (tevékenység folytatásakor) 300 Ft/m2/nap.
- Körhinta jellegű eszközök, cirkuszi sátor (tevékenységet nem folytat, csak közterületet foglal) 50 Ft/m2/nap.
- Építési munkával kapcsolatos építőanyag és törmelék esetén 500 Ft/m2/hét.
- Építési munkával kapcsolatos állvány 1 héten túli tárolása esetén 500 Ft/m2/hét.
- Tűzifa, tüzelőanyag elhelyezése esetén 500 Ft/m2/nap
- Üdülés, pihenés céljára szolgáló sátorhely díja: 200 Ft/m2/nap/sátor.
- Üzemképtelen jármű tárolási díja:
0-24 óra közötti időtartam esetén 600 Ft/nap.
24-48 óra közötti időtartam esetén 1.000 Ft/nap.