Pilismarót
Pilismarót Község Önkormányzata „a helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva "a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról" szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 26.§-ban, a 32. § (3) bek., 38. § (9) bek., 43/B.§ (1), (3) bek., 45.§ (1) bek., 46.§ (1) bek., 48.§ (4) bek., 50.§ (3) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján - a Szt. által szabályozott a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1.§
E rendelet célja, hogy a Szt. rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a rászorultak számára adható pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, az önkormányzati ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
A rendelet hatálya
2.§
(1) A rendelet hatálya Pilismarót Község közigazgatási területén állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.
Ellátásra való jogosultság megállapításának általános szabályai
3.§
(1) A szociális ellátásokat az igényelt ellátás típusának megfelelő nyomtatványon annak a Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban Hivatal) történő benyújtásával lehet kérelmezni. A nyomtatványok átvehetőek a Hivatalban. E rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyek elektronikus úton nem intézhetőek.
(2) Ha a Szt. másképpen nem rendelkezik a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól részletesen nyilatkozni. A kérelemhez csatolni kell valamennyi jövedelemmel rendelkező családtag jövedelméről szóló igazolást, illetve nyilatkozatot az alábbiak szerint:
a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a munkaviszonyban állóknak - a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap nettó jövedelméről szóló – munkáltatói igazolást;
b) nyugdíjasoknak (rokkant nyugdíjasoknak) a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvényt (nyugdíjigazolást) vagy az ellátást tanúsító egyéb okiratot;
c) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkezők esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát;
d) vállalkozó estében az illetékes Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
e) egyéb kereső tevékenységből, származó jövedelmek esetén a kérelem beadását megelőző 12 hónap nettó jövedelméről szóló hiteles igazolást,
f) álláskeresési járadékban részesülő személynek az ellátást megállapító határozatot,
g) egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a gyermektartást illetve árvaellátást igazoló iratot,
h) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt,
i) ösztöndíj esetében a kérelem benyújtását megelőző havi ellátást tanúsító iratot.
(3) Ha a Szt. másképpen nem rendelkezik a szociális ellátások iránti kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a kérelmező nevét,
a) a születési helyét, idejét,
b) anyja nevét,
c) lakóhelyét, tartózkodási helyét,
d) a kérelmezővel közös háztartásban élőknek az előbb felsorolt személyi adatait,
e) a jogosult és a vele közös háztartásban élők Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ),
f) a szükséges jövedelmi adatokat.
g) a bérpótló juttatást igénylő személy iskolai végzettségét és szakképzettségét.
(4) Átmeneti segély iránti kérelem esetében csatolni kell azokat az iratokat, igazolásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet megítélése megfelelően alátámasztott legyen.
(5) A kérelemben foglaltak érdemi elbírálásáról az átruházott hatáskörben eljáró Polgármester vagy Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság határozattal dönt.
(6) A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve a folyósítás módjáról.
(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor átmeneti segély formájában nyújtott támogatások esetében a döntést legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül meg kell hozni.
(8) A szociális igények elbírálása során a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, nyilatkozatokat, valamint a szociális helyzetet környezettanulmány során ellenőrizni köteles.
II. fejezet
Pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra vonatkozó helyi rendelkezések
4. §
Pilismarót Község Önkormányzata a Szt., illetve az e rendeletben meghatározott feltételek esetén az alábbi szociális ellátásokat biztosítja:
- rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködése,
- lakásfenntartási támogatás,
- ápolási díj,
- átmeneti segély,
- temetési segély,
- köztemetés,
- méltányossági közgyógyellátás,
Rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatottak
együttműködési szabályai
5. §
(1) Az aktív korúak ellátására az Szt., valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) - c) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban jogosult) együttműködésre kijelölt szerve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi Családsegítő Központja (továbbiakban: Családsegítő Központ).
(3) A jogosult köteles:
a) a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítő Központnál nyilvántartásba vetetni magát,
b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, és az ezen alapuló együttműködési megállapodást megkötni,
c) az együttműködési megállapodásban foglaltakat betartani,
d) folyamatosan kapcsolatot tartani a Családsegítő Központtal, és legalább kéthavonta eleget tenni a megjelenési kötelezettségének a Családsegítő Központ által megjelölt időpontban.
(4) A Családsegítő Központ a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi:
a) egyéni képességeket fejlesztő,
b) életmódot formáló,
c) egyéni életvezetési,
d) mentálhigiénés,
e) rehabilitációs,
f) reintegrációs,
g) önsegítő és képességfejlesztő,
h) munkára és pályára állítási,
i) pályakorrekciós csoportfoglalkozások és tanácsadások.
(5) Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult:
a) a Családsegítő Központnál nem jelenik meg határidőben, és nem veteti magát nyilvántartásba,
b) nem működik közre a beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
c) nem köti meg az együttműködési megállapodást a Családsegítő Központtal,
d) megszegi az együttműködési megállapodásban foglaltakat, különösen, ha nem tesz eleget együttműködési, vagy megjelenési kötelezettségének.
(6) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha azt a jogosult a Családsegítő Központhoz benyújtott okiratokkal – különösen orvosi igazolás, zárójelentés, hatósági bizonyítvány – kimenti.
(7) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Központ öt munkanapon belül írásban, új határidő kitűzésével felhívja a jogosultat, hogy tegyen eleget a jogerős határozatban, illetve az együttműködési megállapodásban foglaltaknak, egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy az együttműködési kötelezettség másodszori felróható megszegése esetén az aktív korúak ellátására való jogosultsága megszüntetésre kerül.
(8) A Családsegítő Központ a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségén túl köteles a hatóságot írásban, a kötelezettségszegésről, esetlegesen annak kimentéséről tájékoztatni, továbbá a másodszori felróható kötelezettségszegés esetén a rendelkezésre álló valamennyi okiratot megküldeni.
(9) A Családsegítő Központ évente írásos értékelést készít az együttműködés során végzett munka tapasztalatairól, melynek megküldésével tájékoztatja a jegyzőt.
(10) A jegyző az önkormányzat szociálpolitikai feladatainak ellátásáról szóló a képviselő-testületnek készített beszámolójába beépíti a Családsegítő Központ által az együttműködés során végzett munka tapasztalatairól készített értékelését is.
5/A.§
(1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles életvitelszerűen lakott házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:
a) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db. szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,
b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,
c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, különös tekintettel az árok és áteresz rendben tartására,
e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
f) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
g) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.
(2) 1
(3) Az Szt. 34. § (2) bekezdése, valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 5/A. §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.
(4) 2
(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a jegyzővel írásban közölni.
Lakásfenntartási támogatás
6. §
3
Ápolási díj
7. §
(1) Az ápolási díj állapítható meg, annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha:
a) az ápolást végző személy jogosultsága szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át,
b) az ápolást végző személy és ápolt személy nem kötött eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.
c) az ápolást végző személy kereső tevékenységet nem végez, valamint
d) az ápolt személlyel közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó.
(2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
(3) Meg kell szűntetni az ápolási díj folyósítását, ha az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti. Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon – kivéve, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, illetve az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni – nem gondoskodik:
a.) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kiegészítéséről;
b.) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról;
c.) az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
(4) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését az önkormányzat házi segítségnyújtójának igénybevételével ellenőrzi.
(5) Az ápolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jelzés esetén minden esetben ellenőrizést kell végezni.
(6) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni.
(7) Kérelmek elbírálása a Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság hatásköre.
(8) A 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személy ápolását végző személy ápolási díjra való jogosultságát a Szt. rendelkezései alapján a jegyző állapítja meg.
Átmeneti segély
8. §
(1) Átmeneti segély a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülő, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtható.
(2) Átmeneti segélyre való jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülélő esetén 150 %-át nem haladja meg.
(3) Különös méltányosságot érdemlő esetekben is megállapítható a támogatás, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem maximum 10 %-kal, egyedül élő esetén maximum 20 %-kal haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt és vagyona nincs.
(4) Az átmeneti segély kizárólag alkalmanként adható.
a) Alkalmankénti átmeneti segély adható annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy a kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.
aa) Az alkalmankénti átmeneti segély összege - rászorultsághoz igazodóan - 3.000 Ft-tól 20.000 Ft-ig adható.
ab) Amennyiben a kérelmező eseti gyógyszerkiváltáshoz kér támogatást, úgy az alkalmanként nyújtható támogatás alacsonyabb összegű is lehet, mint az aa) pontban meghatározott összeg. A támogatás összege gyógyszertámogatás esetén legfeljebb a gyógyszerköltség ezresekre kerekített összege.
b) 4
(5) A pénzben megállapított alkalmankénti átmeneti segélyt a jogosult a döntést követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel.
(6) 5
(7) Átmeneti segélyként különösen méltányolandó helyzetben lakásvásárlási törlesztő részletének árfolyam ingadozásából fakadó aránytalan fizetési kötelezettségének teljesítéséhez, rendezéséhez egymást követő két naptári évben legfeljebb egy alkalommal legalább 50.000 Ft, legfeljebb 100.000 Ft kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás adható.
(8) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtandó átmeneti segély feltételei:
a) a kérelmezőnek nincs közüzemi tartozása az elmúlt egy évben, amit számlákkal igazolni tud
b) igazolja a lakáshitel törlesztő részletének összegét és az különbözetről szóló pénzintézeti igazolásokat
c) csatolja a jövedelemigazolásokat.
(9) Gyógyszertámogatás esetén a kérelem benyújtásakor be kell mutatni az orvosi vényen a gyógyszertár által beárazott orvosság vagy orvosságok bekerülési költségét.
(10) Az átmeneti segély megállapítása a Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság hatásköre.
(11) Az alkalmankénti átmeneti segély természetbeni ellátásként is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen:
a) ellátás céljára felhasználható anyagok átadása (élelmiszer, tüzelőanyag, bútorzat stb.)
b) ellátás biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítése.
(12) Az átmeneti segély egy naptári éven belül egy alkalommal állapítható meg.
Temetési segély
9. §
(1) Temetési segély adható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segélyre jogosult az a temetésről gondoskodó személy, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át.
(3) A temetési segély mértéke a számlával igazolt temetési költség 10 %-a, de maximum 25.000 Ft.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani.
(5) A temetési segély iránti kérelemhez be kell mutatni az igénylő nevére kiállított eredeti számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(6) A temetési segély iránti kérelmek elbírálása a Polgármester hatásköre.
(7) A temetési segélyt a jogosult készpénzben a döntést követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel.
Köztemetés
10. §
Pilismarót Község Polgármestere a Szt. 48. §-ának megfelelően köztemetést rendel el. A köztemetés költsége a helyben szokásos legolcsóbb temetés költséget, azaz 200.000 Ft-ot nem haladhatja meg.
Közgyógyellátás
11. §
(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségügyi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) A közgyógyellátási igazolvány kiállítására vonatkozó szabályokat és a jogosultak körét - kivéve az Szt 50. § (3) bek.– az Szt. 49-53.§-ai tartalmazzák.
(3) Méltányossági közgyógyellátásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, aki a havi rendszeres gyógyító ellátásának költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.
(4) A méltányossági közgyógyellátás megállapítása a jegyző hatásköre.
Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése
12.§
(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítése esetén az Szt. 17. §-ában foglalt szabályokat e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) A kötelezett szociális helyzetére tekintettel az ellátás megtérítése méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető.
(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett
a) hajléktalanná vált, vagy
b) a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 50%-át meg nem haladó mértékre esett vissza.
(4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza.
(5) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet.
(6) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.
(7) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:
a) 50 000 forintig 3 hónap,
b) 50 001-100 000 forintig 6 hónap,
c) 100 000 forint felett 8 hónap.
(8) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.
(9) A támogatás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
III. fejezet
Záró rendelkezések
13. §
(1) A rendelet 2009. május 1.-én lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló többször módosított 1993. évi III. törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok vonatkozó rendelkezései irányadóak.
(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pilismarót Község Önkormányzatának "a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról" szóló 10/2003.(XII.17.) Önk. rendelete.
Pilismarót, 2009. április 28.
Benkovics László Dr. Szabó Attila
polgármester megbízott jegyző
1. számú függelék
A „szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról" szóló
1993. évi III. törvényben és e rendelet során alkalmazandó fogalmak értelmezéséhez
1) Jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett –
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott - belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is;
b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.
Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 %-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál, akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40 %-ának megfelelő összeggel vagy a bevétel 85 %-ának illetőleg állattenyésztés esetén 94 %-ának megfelelő összeggel.
Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.
Nem minősül jövedelemnek:
1) a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,
2) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
3) az anyasági támogatás,
4) a tizenharmadik havi nyugdíj,
5) a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6) a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7) annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének 50 %-át nem haladja meg,
8) a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9) az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.
2) Vagyon: ha a törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát vagy
b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
3) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
4) Közeli hozzátartozó:
- a házastárs, az élettárs,
- a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt
- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élet
5) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
6) Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;
7) Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
8) Kereső tevékenység, ha az Szt. másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 %-át nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
9) Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy;
10) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
11) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
a) hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség legalább 8 napos kezelés esetén, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset,
b) családfenntartó közeli hozzátartozó halála és nincs életbiztosítás
c) egy hónapot meghaladóan ellátás nélkül marad (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás pl. családi pótlék megszűnése)
d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe
e) önhibán kívül bekövetkezett épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó elemi kár ( pl. tűz, szél- ill. hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) és a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet
f) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
g) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet
12) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:
a) adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe, mely évente egy szolgáltatásra vehető igénybe, vagy az éves elszámoló számla meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át, feltéve, hogy adósságcsökkentési támogatásban nem részesül, valamint a lakásfenntartási támogatás nem ezen a jogcímen került megállapításra.
b) krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama)
c) gyógyászati segédeszközök beszerzése
d) közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos 3 hónapnál hosszabb időtartamú, 8.000.- Ft értéket meghaladó gyógyszer szükséglete
13) Krízis helyzet 11. a), e) és g) pontokban felsorolt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetek bármelyikének bekövetkezése.
1Hatályon kívül helyezte 9/2011. (IX.21) Önk. rendelet. Hatályos 2011. szeptember 22.-től.
2 Hatályon kívül helyezte 9/2011. (IX.21) Önk. rendelet. Hatályos 2011. szeptember 22.-től.
3 Hatályon kívül helyezte 1/2012. (I.25) Önk. rendelet. Hatályos 2012. január 26.-tól.
4 Hatályon kívül helyezte a 2/2011. (II.24.) Önk. rendelet. Hatályos 2011. február 25.-től.
5 Hatályon kívül helyezte a 2/2011. (II.24.) Önk. rendelet. Hatályos 2011. február 25.-től.