Pilismarót
Pilismarót Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c.) pontja, a 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése, 143. § (4) bekezdés i) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Az önkormányzati vagyon
1. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat forgalomképtelen tulajdonában álló vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként nem határoz meg vagyon elemet.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül korlátozottan forgalomképes törzsvagyon a rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyonelemek.
2. § Az önkormányzat üzleti vagyona a rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek.
II. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
3. § (1) Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának a jogát a képviselő-testület a polgármesterre átruházza ezen rendeletben foglaltak szerint.
(2) A polgármester a képviselő-testülettől átruházott hatáskörébe tartozik
a) 500.000.- Ft, értékhatár alatti ingóságok és vagyoni értékű jogok
aa) elidegenítése, szerzése, hasznosítása,
ab) megterhelése,
ac) vállalkozásba való bevitele.
(3) A Képviselő-testület, illetve a polgármester döntését minden esetben a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság és az önkormányzati vagyon használójának közreműködésével készítik elő.
(4) A polgármester döntéséről a Képviselő-testületet soron következő ülésén köteles tájékoztatni.
4. § (1) Olyan követelésről lehet lemondani, amelynek a behajtása aránytalanul hosszú időbe telne, a behajtással járó költségek megközelítenék a követelés összegét, valamint a behajtás eredménye kétségesnek látszik, illetve a végrehajtás nem vezetne eredményre.
(2) Olyan öröklés fogadható el, amelynél a hagyaték értéke meghaladja a hagyatéki terheket. A lemondás folytán olyan vagyon fogadható el, amely vagyonnal járó feladatokat az önkormányzat képes ellátni.
További feltétel, hogy mind az öröklés, mind a lemondás következtében megszerzett vagyont az önkormányzat eredményesen tudja hasznosítani.
III. Az önkormányzati vagyon feletti kezelői jogok gyakorlása
5. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(2) A vagyonkezelői jog ellenértéke a vagyon könyv szerinti értékének 10% százaléka.
(3) A szerződés megkötésére a Képviselő-testület Pénzügyi, ellenőrzési, műszaki és községgazdálkodási bizottságának előzetes javaslata alapján a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult.
6.§ A Képviselő-testület a vagyonkezelői jogot ingyenesen az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjában nevesített vagyonkezelők esetében egyedi döntés alapján engedi át.
7. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai:
a) A vagyonkezelői joggal kapcsolatos ellenőrzési jogköre a polgármesternek, és a Pénzügyi, műszaki, ellenőrzési és községgazdálkodási bizottságnak van.
b) Az ellenőrzésre jogosultak rendszeresen ellenőrzik a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást az éves ellenőrzési terv alapján.
c) Ellenőrzésre eseti jelleggel is sor kerülhet a polgármester, az alpolgármester, vagy a képviselők kezdeményezésére.
8. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelője a rábízott önkormányzati vagyont alapfeladatának sérelme nélkül a polgármester előzetes értesítése mellett határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az önkormányzati vagyon kezelőjét illeti meg. Az önkormányzati vagyon kezelője a bérleti díj meghatározásakor köteles a bérbeadással járó költségeket figyelembe venni, a bérbeadás során a jó gazda gondosságával eljárni. Az erre vonatkozó önköltségszámítást, a bérleti díj meghatározásának indoklását dokumentálni kell, hogy az a későbbiekben is ellenőrizhető legyen. A bérbeadás az önkormányzat számára hátránnyal nem járhat. Amennyiben a bérbeadásból származó tervezett bevétel az évi 50.000 Ft-ot meghaladja, a szerződés megkötéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
(2) Az 5 évet meghaladó bérbeadáshoz a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges. A bérleti szerződést az önkormányzati vagyon kezelőjének vezetője, Polgármesteri Hivatal használatában lévő vagyontárgyak hasznosítása tárgyában pedig a polgármester a jegyző ellenjegyzése mellett jogosult megkötni, szükség esetén a Képviselő-testület hozzájárulásában foglalt feltételeknek megfelelően.
(3) A bérleti szerződés egy példányát a megkötést követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal részére meg kell küldeni nyilvántartásba vétel céljából.
Az 1 évet meg nem haladó időtartamú bérleti szerződés tartalmáról a Képviselő-testületet évente 1 alkalommal tájékoztatni kell.
9. § (1) A 10 millió Ft értékhatár feletti önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, az összességében legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Versenyeztetés alatt nyilvános pályázatot, indokolt esetben zártkörű pályázatot, valamint árverést kell érteni.
(2) A 10 millió Ft értékhatár alatti önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni az alábbi módokon lehet:
a) nyilvános pályázat,
b) zártkörű pályázat,
c) árverés,
d) vevő-, illetve bérlőkijelölés.
(3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha
a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé,
b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,
c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(4) Az önkormányzati vagyont a Képviselő-testület vevőkijelöléssel értékesítheti, illetve a döntésre jogosult Képviselő-testület bérlőkijelöléssel hasznosíthatja, ha:
a) a vagyontárgy értékesítésére lefolytatott árverés legalább két alkalommal eredménytelen volt, vagy
b) az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke nem haladja meg a 100.000 Forintot.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott eljárások lebonyolítása a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal feladata. A pályázat és az árverés szabályait a rendelet 3. és 4. számú mellékletei tartalmazzák. A pályázati felhívás és az árverési hirdetmény tartalmáról a mellékletek figyelembe vételével a Képviselő-testület dönt.
(6) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, szerzése, hasznosítása, illetve vállalkozásba való bevitele esetén ingatlan vagyon tekintetében 2 millió forint, ingó vagyon tekintetében 500.000.-Ft egyedi forgalmi érték felett értékbecslést kell készíttetni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt a Képviselő-testület egyedi döntése alapján kell értékbecslést készíttetni.
(8) Az önkormányzat tulajdonában lévő 150 millió forintnál nagyobb értékű ingatlan elidegenítése esetén népszavazást kell tartani.
IV. Az önkormányzat vállalkozása
10. § (1) Az önkormányzati vagyon vállalkozásban történő hasznosításának csak közgazdasági megalapozás /haszonszámítás/ után van helye. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legkisebb kockázat mellett vagyongyarapodást eredményezően kell gazdálkodni.
(2) A korlátozottan forgalomképes, és az üzleti vagyon hasznosítását a Pénzügyi, Ellenőrzési, Műszaki és Községgazdálkodási Bizottság és a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság készíti elő.
V. Vegyes és záró rendelkezések
11. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól” szóló 6/2009. (III.31.) számú önkormányzati rendelet és annak módosítása az 5/2012. (II.29.) számú rendelet.
(3) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet rendelkezései nem érintik a rendelet hatálybalépése előtt megkötött jogügyletek és szerződések érvényességét.
Pilismarót, 2012. április 16.
| Pergel István polgármester |
Balázs Márta jegyző |
E rendelet kihirdetve:
Pilismarót, 2012. május 30. napján
Balázs Márta
jegyző
3. melléklet a 9/2012. (V.30.) önkormányzati rendelethez
A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
I.
A pályázat kiírása, meghirdetése
1.) A nyilvános pályázatot Pilismaróti Kábel Tv-ben, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint Pilismarót község honlapján kell meghirdetni.
2.) Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 érintettnek kell egyidejűleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást, a határidő kezdő napját legalább 15 nappal megelőzően.
3.) Pályázatok leadására határidőt kell megjelölni, melyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 15 napnál.
4.) A pályázati eljárás folyamán - a 5.) pontban foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg.
5.) A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg:
a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon tájékoztatta,
b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg.
A módosítást úgy kell közzétenni, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől - zártkörű pályázat esetén az értesítés elküldésétől - számított legalább 5 nap álljon rendelkezésére.
6.) A 5.) pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetőleg valamennyi érdekeltnek megküldeni.
7.) A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét, (nyilvános vagy zártkörű),
c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, hasznosítás esetén a vagyontárgy forgalmi értékét,
d.) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját,
e) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
f) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését,
g) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minősítse,
h) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat,
i) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elővásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket,
j) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.
8.) A pályázati felhívásban előírható, hogy az ajánlattevőnek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerződés-tervezetet is csatolnia kell, illetve a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
9.) A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
10.) A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, biztosítható helyszíni szemle lehetősége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlőségét, és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó előírásokat.
11.) A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni előnyben részesítését.
II.
A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból
1.) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
2.) Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.
4.) Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja.
5.) Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
III.
Az ajánlat
1.) Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerű aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.
2.) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát:
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.
IV.
Az ajánlatok benyújtása, felbontása
1.) Az ajánlati dokumentumokat - a beérkezés sorrendjében - sorszámmal kell ellátni.
2.) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a polgármester és a jegyző jelenléte mellett zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.
3.) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.
4.) A polgármester és a jegyző:
a) tanúsítja a pályázatok átvételét és felbontásuk szabályos lefolytatását,
b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,
c) rögzíti az ajánlatok sorszámát és darabszámát, a pályázatok felbontásakor illetve ismertetésekor bejelentett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat,
d) megállapítja az ajánlatok érvénytelenségét.
5.) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek.
V.
A pályázatok értékelése, elbírálása
1.) Pályázaton benyújtott ajánlatokat a Pénzügyi, Ellenőrzési, Műszaki és Községgazdálkodási Bizottság véleményezi, és köteles a Képviselő-testületnek az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni.
2.) A pályázat értékelésében résztvevő, illetve közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b./) nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó,
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan gazdasági társaságnak, melynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezető tisztségviselője.
3.) A pályázat értékelésében résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn.
4.) Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Képviselő-testület dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból ki kell zárni.
5.) Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhető a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja.
6.) Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.
7.) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek.
8.) Eredménytelen a pályázat, ha
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetők,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentősen eltér a kiíró elvárásaitól.
c) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.
9.) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
4. melléklet a 9/2012. (V.30.) önkormányzati rendelethez
ÁRVERÉSI SZABÁLYZAT
1.) Az árverést hirdetménnyel kell kitűzni, melyben fel kell tüntetni:
a.) ingatlan vagyontárgy esetében:
- az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság),
- az ingatlan beépíthetőségét, közművesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat,
- a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket,
b.) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását,
c.) az induló árat, fizetési feltételeket,
d.) az árverés helyét és idejét,
e.) az árverési letéti díj összegét.
2.) Az árverési hirdetményt a helyi kábel tv-ben illetve Pilismarót község honlapján kell közzétenni, továbbá ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára legalább 8 napra. Ingatlan árverése esetén az árverési hirdetmény 1 példányát az elővásárlásra jogosultaknak is meg kell küldeni.
3.) Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10%-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára - legkésőbb az árverés megkezdéséig - befizeti. A letéti díj megfizetését, átutalást igazoló dokumentum, vagy egyéb számviteli bizonylat bemutatásával kell igazolni.
4.) Az árverési tárgyalást a kiíró által megbízott személy vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője az árverezőkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlatuk megtételére. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő).
5.) Az árverésen nem csökkenthető az induló ár.
6.) Az árverési vevő által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A többi árverezőnek a letéti díjat az árverés befejezését követő 15 napon belül vissza kell adni.
7.) Az árverési vevővel a szerződést az árverést követő 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevő a szerződést a 30 napos határidőn belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti.
8.) Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendő szerződés meghiúsulása esetén a szerződést a kiíró vele is megkötheti.
9.) Az árverés sikertelen, ha
a.) nem tettek vételi ajánlatot,
b.) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő sem köt szerződést.
10.) Az árverés sikertelenségének esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként, vagy utóbb nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az árat határidőn belül nem fizette meg.
11.) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- az árverés helyét, idejét,
- az árverés vezetőjének nevét,
- az árverésre jogosultak azonosító adatait,
- az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat,
- a legmagasabb, és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat.
12.) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője írja alá.